Ráday Eszter
„…igen kedvesen venném, édes szívem ha megvétetné számomra a listán elküldött magyar könyveket”. – Ráday Eszter, az egyik első legnagyobb „asszonykönyvtár” kialakítója jegyezte le férjének a fenti sorokat.
Szemere Pál: „Elnök”
„Én időmet többére Péczelen töltöttem Szemerénél” – olvasható Kazinczy levelezéseiben. És valóban nagyon gyakran szerepel „Péczel”-i keltezés a levelek alján, ha végigolvassuk a fennmaradt írásokat. A XIX. század eleji nyelvújítók rendszeresen találkoztak Pécelen, gyűjtötték, forgatták és formázták a szavakat, olvasták a hazai- és fordították a világirodalmat.
Az oroszok bevonulása Pécelre 1956 novemberében
„Aztán megindult: másfél órán keresztül ágyúból kilőtt rakétával lőttek bennünket – sosem derült ki, hogy miért, mert Pécelen egy pofon sem volt –, mi pedig másfél órán át imádkoztunk együtt hangosan.” – olvasható Kántor Ervinnel készített életútinterjúban. Kántor Ervin református segédlelkész volt az 1950-es években Pécelen.
Mihály Dénes
„Ne ülj annyit a tv előtt!” – akár ez a mondat is elhangozhatott volna a Mihály család péceli nyaralójában száz évvel ezelőtt, amikor az akkor még 18 éves Mihály Dénes belemerült a „tv” szó elterjedése előtt „távolbalátónak” hívott eszköz első terveibe. A péceli levegő mellett sikerült annyira belemerülnie, hogy pár évtizeddel később elsőként ad televíziós közvetítést Berlinből és megalapítja az első tv-gyárat.
Read More