1955. december 24-én halt meg. Egykori felesége Ungár Piroska. Lakóhelye: Pécel, Imre kör. 5. – néhány fontosabb információ Szemző Gyula halotti kivonatáról. Szemző Gyuláról, ismertebb nevén a Mikszáth regény Noszty fiújáról, az alvilági élet kiemelkedő figurájáról van szó. Életének utolsó időszakában Pécelen lakott, testvére itt is van eltemetve. Szemző gyerek Pécelen A Szemző családról már
Szűkszavú hír az 1962. április 28-án megjelent Magyar Nemzetben: „Darányi Kálmánné született Szemere Márta f. hó 17-én életének 64. évében Pécelen elhunyt.” Igen, ő Magyarország egykori földművelésügyi miniszterének, majd miniszterelnökének felesége. Pécelen temették el. Hasonló sorsok A két világháború között meghatározó politikai vagy közéleti szerepet vállaló személyek közül az 1940-es évek végén többeket internáltak. A
Azt Pécelen talán többen tudják, hogy Ybl Miklós településünkre is tervezett egy házat, de arról biztosan kevesebben tudnak, hogy az Ybl Miklóst ábrázoló legismertebb szobrot Péceli szobrász készítette. Péceli származás Farkas Béla 1885. március 25-én született Pécelen. Március 29-én keresztelték meg református szertartás szerint. Anyja Farkas Terézia Arad megyéből származott, apja ismeretlen, a gyermek nevénél
1897 márciusában a még csak közel két évtizedes múltra visszatekintő Színészegyesületben harsány vita robbant ki. A színészek azért háborogtak, mert az egyesület nem jelent meg, de még csak koszorút sem küldetett a péceli református temetőbe, ahol eltemették Takács Ádám színészt. Takács Ádám színész, rendező, igazgató Pécelen élt utolsó éveiben. 1848-as közíró Nagy Gábor néven született
1950-ben mutatták be az első, teljes hosszában színes magyar filmet, a Ludas Matyit. A film díszleteit Fülöp Zoltán tervezte. A Kossuth díjas művész Pécelen született. Fülöp Zoltán iparművész, díszlettervező 1907. június 16-án született Pécelen. Apja Fülöp Antal, a főváros szolgálatában álló altiszt, anyja Kati Kiss Mária. Az elemi iskolát talán még Pécelen kezdhette meg Zoltán,
„Botrányos bajnoki döntő” – ezzel a címmel számolt be a Sporthírlap 1921. július 7-én a megelőző vasárnap rendezett Pécel – Monor labdarúgó mérkőzésről. Az akkor tíz éve alakult Péceli Atlétikai Klub labdarúgó csapata ebben az időszakban tartósan ott állt a második osztályú bajnokság élvonalában, a cikkben hivatkozott mérkőzést is megnyerte. A PAC születése A Péceli
„…ott van a helye a polcon, ahol a magyar költészet maradandó értékeit őrzik. Fáy Ferenc ennek a nemzedéknek egyik kivételesen nagy tehetségű tagja volt…”. Ezeket a sorokat Márai Sándor írta a száz éve Pécelen született Fáy Ferenc költészetéről. A péceli Fáy-család leszármazottja Fáy Ferenc a Fáy-család péceli ágának leszármazottja. Ükapja építette a később Pekáry-kúriaként ismertté
Feltehetően kevesen tudják Pécelen, hogy a Római katolikus temető C parcella 1. sor 9. sírhelye a Nemzeti Sírkert része. Itt nyugszik Baczakó Péter olimpiai bajnok és világbajnok magyar súlyemelő. Baczakó Péter 1951. szeptember 27-én született Ercsiben. 1968-tól megszakítás nélkül tagja volt a BKV Előre súlyemelő-szakosztályának. Alig múlt tíz éves, amikor beleszeretett a súlyemelésbe, otthon vasrúdra
„Táray Ferencről tudni kell azt is, hogy szenvedélyes gyümölcskertész. Pécelen 3500 négyszögöles gyümölcsöse van s erre a kis gazdaságára rendkívül büszke.”– írta a Színházi Magazin 1943-ban a híres színészről, rendezőről. Táray Ferenc rendezte többek között a Kolozsvári Nemzeti Színház második bécsi döntés utáni, meglehetősen szimbolikus első előadását 1941-ben. A színész és rendező 1940-es évek elején
„…néha gyöngébb lázak látogatják meg, s ezektől fogja őt Pécelen a tavasz enyhesége s a nyár melege végképp megszabadítani” – az Ország-Világ újságírója 1883 májusában még bizakodott abban, hogy a Nemzeti Színház színésze legyőzi a betegségét. A Revizor első hazai előadásának főszereplője, korának egyik legkiválóbb színésze, Halmi Ferenc azonban fiatalon, 33 évesen meghalt. Rövid életének