A Noszty fiú Pécelen
1955. december 24-én halt meg. Egykori felesége Ungár Piroska. Lakóhelye: Pécel, Imre kör. 5. – néhány fontosabb információ Szemző Gyula halotti kivonatáról. Szemző Gyuláról, ismertebb nevén a Mikszáth regény Noszty
Darányi Kálmánné
Szűkszavú hír az 1962. április 28-án megjelent Magyar Nemzetben: „Darányi Kálmánné született Szemere Márta f. hó 17-én életének 64. évében Pécelen elhunyt.” Igen, ő Magyarország egykori földművelésügyi miniszterének, majd miniszterelnökének
Farkas Béla, szobrász
Azt Pécelen talán többen tudják, hogy Ybl Miklós településünkre is tervezett egy házat, de arról biztosan kevesebben tudnak, hogy az Ybl Miklóst ábrázoló legismertebb szobrot Péceli szobrász készítette. Péceli származás
Takáts Ádám, színész
1897 márciusában a még csak közel két évtizedes múltra visszatekintő Színészegyesületben harsány vita robbant ki. A színészek azért háborogtak, mert az egyesület nem jelent meg, de még csak koszorút sem
Kossuth-díjas díszlettervező
1950-ben mutatták be az első, teljes hosszában színes magyar filmet, a Ludas Matyit. A film díszleteit Fülöp Zoltán tervezte. A Kossuth díjas művész Pécelen született. Fülöp Zoltán iparművész, díszlettervező 1907.
Bajnok csapat
„Botrányos bajnoki döntő” – ezzel a címmel számolt be a Sporthírlap 1921. július 7-én a megelőző vasárnap rendezett Pécel – Monor labdarúgó mérkőzésről. Az akkor tíz éve alakult Péceli Atlétikai
Fáy Ferenc, költő
„…ott van a helye a polcon, ahol a magyar költészet maradandó értékeit őrzik. Fáy Ferenc ennek a nemzedéknek egyik kivételesen nagy tehetségű tagja volt…”. Ezeket a sorokat Márai Sándor írta
„Csendesen értem a csúcsra”
Feltehetően kevesen tudják Pécelen, hogy a Római katolikus temető C parcella 1. sor 9. sírhelye a Nemzeti Sírkert része. Itt nyugszik Baczakó Péter olimpiai bajnok és világbajnok magyar súlyemelő. Baczakó
A Kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója
„Táray Ferencről tudni kell azt is, hogy szenvedélyes gyümölcskertész. Pécelen 3500 négyszögöles gyümölcsöse van s erre a kis gazdaságára rendkívül büszke.”– írta a Színházi Magazin 1943-ban a híres színészről, rendezőről.
Gyógyulásban bízva Pécelen
„…néha gyöngébb lázak látogatják meg, s ezektől fogja őt Pécelen a tavasz enyhesége s a nyár melege végképp megszabadítani” – az Ország-Világ újságírója 1883 májusában még bizakodott abban, hogy a