Az első magyar röntgenfelvétel

Rég volt a budapesti műegyetem fizikai intézetének előadási terme olyan zsufolásig megtelve, mint csütörtökön este…” – így kezdődött a Vasárnapi Ujság 1896 január 14-i tudósítása egy 35 éves egyetemi tanár „fellépéséről”. Klupathy Jenő ezen az előadáson mutatta be az általa készített első magyarországi röntgenfelvételeket – amelyek a Vasárnapi Ujság beszámolója szerint még „jobban [is] sikerültek, mint Röntgennek”. A Klupathy családnak az 1900-as évek elején volt nyaralója Pécelen.

Szemere Krisztina

Rákos partjain, hol szép és nagy emlékezetek hosszú sorral emelkednek a lélekben, hidegen ne járjatok el Pécel mellett, de szelíd halmainak ne csak a Ráday név dicsősége jusson eszetekbe, mert itt lakott s itt nyugszik Vilma is.” Kölcsey írta a fenti sorokat a Képlaki Vilma álnéven verselő Szemere Krisztináról. A költészet napján rá emlékezünk.

Szemere Pál: „Elnök”

Én időmet többére Péczelen töltöttem Szemerénél” – olvasható Kazinczy levelezéseiben. És valóban nagyon gyakran szerepel „Péczel”-i keltezés a levelek alján, ha végigolvassuk a fennmaradt írásokat. A XIX. század eleji nyelvújítók rendszeresen találkoztak Pécelen, gyűjtötték, forgatták és formázták a szavakat, olvasták a hazai- és fordították a világirodalmat.