Az érték megnevezése: A Gödöllői-dombvidékhez csatlakozó Pécel - Gyömrő közötti töréstől nyugatra elhelyezkedő Erdő-hegy Rákoscsaba feletti röge. A Rákostól északra fekvő terület pedig a Fót - Mogyoród közötti dombvidék része. Pécel magasabb dombjai: a Baj "hegy" 301 méter, Erdő "hegy" 244 méter.

Az érték helye: a 0103/1/b, d; 0164; 0181 hrsz-ből a 30/a, c, d erdőgazdasági üzemtervi jelű területek, a 0182, 0201, 0211 hrsz-ből a 34/a, b, c erdőgazdasági üzemtervi jelű területek, 0212, 0225 hrsz-ből a 33/a, b erdőgazdasági üzemtervi jelű területek, a 0232/2, 0280/1 hrsz-ből a 19/a, b erdőgazdasági üzemtervi jelű területek

Az érték rövid leírása: A felsorolt természeti értékek esztétikai és naturális értékei régóta ismeretesek a helyi lakosság előtt, régebben a péceliek kedves kirándulóhelyei voltak; megőrzésük és helyreállításuk Budapest közelsége miatt is indokolt.

A mai felszíni formák kialakulásának kezdete a harmadidőszak oligocén korszakára tehető. Elképzelhető, hogy e területekre is kiterjedt a felsőpannóniai beltó, amelynek üledékei az oligocén-miocén kőzetű felszínre rakódtak le. A beltó visszahúzódása után, elsősorban az Ős-Dunából származó folyami homok rakódott a süllyedő szárazulatra (ez a folyamat mutatható ki a déli részen futó Monor – Cegéldberceli – dombságon), ezt lösz borítja a dombokon, a patakvölgyekben pedig a negyedidőszak holocén kori üledéke települt.

A város határán folyik keresztül a Gödöllői – dombság egyik jelentősebb vízfolyása, a Rákos-patak. Vízjárása szeszélyes, hóolvadáskor, nagyobb nyári esők alkalmával medre megtelik, szárazabb időben alacsony vízhozamú. Hossza 37,5 km, vízgyűjtő területe 152 km2. Talajának szerkezete meszes barna és rozsdabarna erdei (alapkőzete a dombsági részeken lösz), a rákos völgyében pedig lápi és öntés jellegű.

Letöltés: az érték bemutatásához készült előterjesztés letöltése teljes terjedelmében, mellékletekkel (pdf)

Javasolt link -