Kazinczy – Kölcsey – Petőfi kapcsolata Szemere Pállal

Kazinczy – Kölcsey – Petőfi kapcsolata Szemere Pállal

Az érték megnevezése:  Kazinczy – Kölcsey – Petőfi kapcsolata Szemere Pállal

 

Az érték rövid leírása:

Kazinczy Ferenc  több szálon is kötődik Pécelhez. Be­járatos volt a Ráday grófokhoz, valamint szoros barátságot ápolt Szemere Pál, Pécelen élő irodalmárral. A Ráday családdal már évtizedekkel Szemerével való megismer­kedése előtt személyes kapcsolatban állt, sokszor vendéges­kedett a Ráday Kastélyban. Személyes ismeret­sé­gük 1782-ben alakult ki Pesten, miután Kazinczy felkérte Ráday Gedeont az első mun­kái műbírála­tára. Egyszóval Pécel Kazinczy számára igencsak ismert és kedvelt hely volt. Szemerével való megismer­kedésük (1810 körül) után még gyako­ribb vendég lett Pécelen, ekkor már a Ráday Kastély mellett a Szemere kúriában is.

Kölcsey Ferenc személye Szemere Pálon és feleségén, Szemere Krisztinán keresztül kötödőik szorosan településünkhöz. Kölcsey Ferenc számos alkalommal töltött hosszabb-rövidebb időt Szemeré­ék péceli kúriáján, 1810 és halála, 1838 között. Nagyon jól érezte itt magát, több péceli témájú költeménye tanús­kodik alkotó­kedvé­ről is, így a Rákos Nimfája, vagy a Vilma emlékkönyvébe. 1814-ben Pécelen és a környéken írt tucatnyi versét az irodalomtörténet péceli versek néven emlegeti.

Kölcsey Ferenc is a főszereplője volt Szemerével közös munkálkodásuk egy jellemző epi­zódjának, ami a péceli irodalmi eseményeket az országos figyelem közép­pont­jába állította: ez az úgynevezett Antimondolat ügy volt. Az események 1814. április 29-én vették kezdetüket. Egy levele tanúsága szerint Szemere Pál ezen a napon hallotta egy jól értesült ismerősétől a Mondolat meg­jelenését, aki szerint a szerző, Somogyi Gedeon fő célja Kazinczy kigúnyolása volt, és számít arra, hogy munkája nem marad felelet nélkül, sőt éppen azért írta, hogy háborút szítson vele.

Kazinczy híveinek köre, beleértve Kölcseyt és Szemerét is, gyor­san döntött arról, hogy nem szabad ezt a nyelvújító munkájukat leszóló, kipellengérező gúnyiratot méltó válasz nélkül hagyni. A kérdés csak az volt, hogy ki legyen az, aki meg­írja rá a feleletet. A fel­adatot végül Szemere vállalta el, aki hamarosan bele is kezdett a válasz meg­írá­sába. Ebbe azonban bevonta meghitt barátját, Kölcsey Ferencet is. Ők ketten írták meg 1814 nyarán Pécelen ezt a több önálló rész­ből álló gúnyiratot (pamfletet), a „Felelet a Mondolatra néhai Bohógyi Gedeon úrnak” címen.  A Feleletben a szerzők meg­csillogtatták újságírói, kriti­kusi, költői, nyelvészeti tudásukat és humorukat.

Petőfi Sándor is Szemere Pálon keresztül kötődik Pécelhez. Sze­me­re Pál segítőkészsége pályatársai irányában legendás volt. Vonatkozott ez az ifjú tehet­ségek felkarolására, pályájuk segítésére, támogatásukra is. Így Ő volt az, aki Petőfi Sándor­ban hamar, már első szárnypróbálgatásai idején meg­látta a zsenit, és amint módja nyílott rá, biz­tatta, tá­mogatta őt. Személyesen is talál­koztak Pécelen, amikor Petőfi Aszód felé tartott. Hogy találko­zásuk, és Szemere köz­vetlensége, a baráti fogadtatás mi­lyen csodá­latos érzése­ket ébresztett a fiatal költőben, azt a Szemere Pálhoz írt versében, 1845 telén fo­gal­­mazta meg

Letöltés: az érték bemutatásához készült előterjesztés letöltése teljes terjedelmében, mellékletekkel (pdf)

Javasolt link: -

Leave a comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük