Kölcsey Ferenc is a főszereplője volt Szemerével közös munkálkodásuk egy jellemző epi­zódjának, ami a péceli irodalmi eseményeket az országos figyelem közép­pont­jába állította: ez az úgynevezett Antimondolat ügy volt. Az események 1814. április 29-én vették kezdetüket. Egy levele tanúsága szerint Szemere Pál ezen a napon hallotta egy jól értesült ismerősétől a Mondolat meg­jelenését, aki szerint a szerző, Somogyi Gedeon fő célja Kazinczy kigúnyolása volt, és számít arra, hogy munkája nem marad felelet nélkül, sőt éppen azért írta, hogy háborút szítson vele.

Kazinczy híveinek köre, beleértve Kölcseyt és Szemerét is, gyor­san döntött arról, hogy nem szabad ezt a nyelvújító munkájukat leszóló, kipellengérező gúnyiratot méltó válasz nélkül hagyni. A kérdés csak az volt, hogy ki legyen az, aki meg­írja rá a feleletet. A fel­adatot végül Szemere vállalta el, aki hamarosan bele is kezdett a válasz meg­írá­sába. Ebbe azonban bevonta meghitt barátját, Kölcsey Ferencet is. Ők ketten írták meg 1814 nyarán Pécelen ezt a több önálló rész­ből álló gúnyiratot (pamfletet), a „Felelet a Mondolatra néhai Bohógyi Gedeon úrnak” címen.  A Feleletben a szerzők meg­csillogtatták újságírói, kriti­kusi, költői, nyelvészeti tudásukat és humorukat.