A Városligeti Korcsolyacsarnok mellett belefért az időbe egy péceli uszodát is tervezni

„…úttörőnek tekinthető Pécel községben 1895. évben épült fürdő, mely a Rákos patak vizének fölhasználásával” szolgálja ki a fürödni vágyók igényeit – a Városligeti Korcsolyacsarnokot éppen megtervező, népszerű fővárosi mérnök vezette fel így a péceli uszoda műszaki paramétereit bemutató írását a szakmai közvélemény előtt. Francsek Imre, több ismert fővárosi épület tervezője nyomot hagyott Pécelen is.

Az első magyar röntgenfelvétel

Rég volt a budapesti műegyetem fizikai intézetének előadási terme olyan zsufolásig megtelve, mint csütörtökön este…” – így kezdődött a Vasárnapi Ujság 1896 január 14-i tudósítása egy 35 éves egyetemi tanár „fellépéséről”. Klupathy Jenő ezen az előadáson mutatta be az általa készített első magyarországi röntgenfelvételeket – amelyek a Vasárnapi Ujság beszámolója szerint még „jobban [is] sikerültek, mint Röntgennek”. A Klupathy családnak az 1900-as évek elején volt nyaralója Pécelen.

A „péceli” főpolgármester

Budapest egyszer már nyert olimpiai pályázatot, csak közbejött az I. világháború. Hát persze, hogy egy péceli aláírása szerepelt a „pályázaton”. Budapest akkori polgármesterét legalább négy évtized és számtalan rokon, barát kötötte városunkhoz. Bárczy István azonban nem ezzel a pályázattal vonult be a történelembe, hanem mert világvárost csinált a fővárosból – olimpia nélkül.