Az első magyar színházi előadás szervezője

„Ráday nélkül a sok ellenkezésekkel küzködő dolog könnyen elsülyedhetett volna… örömmel vallom, hogy minden jót itt az én szeretett barátom teve; én semmit nem.” – így emlékezett vissza Kazinczy Ráday Pálra (III.), akivel közösen készítették elő az első hivatásos magyar színházi előadást 1790-ben. Ráday Pál (III.) éppen 250 éve született.

A filozófus és péceli dinnyéi

A forradalom előtti éveket nyáron át Pesten kívül kertészkedtem… 846, 47. és 48. évben Pécelen termesztettem dohányt s dinnyét… az ellenséges seregek telkemen táboroztak, s kétszer dinnyeföldemet összetaposták.” – így bosszankodott Szontagh Gusztáv, társadalomtudós, nagyhatású filozófus 1849-ben. A péceli nemzetőröket is vezénylő filozófus haláláig Pécelen gazdálkodott és nem volt az a tipikus szobatudós.

Kossuth péceli nyaralója

Az egészségi viszonyok bírtak reá főképen, hogy itt a szomszédban Péczel mellett egy kis birtokot béreljek…” – írja a XIX. század meghatározó politikusa Wesselényinek 1840-ben. A negyedik Ráday Gedeon, péceli főnemes már negyvennyolc előtt „lelkes híve, igaz barátja, energikus támasza” volt a fenti sorok írójának. Rádaynak köszönhetjük, hogy Kossuth Lajosról bátran elmondhatjuk: egy kicsit péceli is volt.

Jókai esküvője Pécelen

Elvittem magammal egy szegény kis faluba s ott esküdtünk össze.” Menekülniük kellett, a szertartást futva tartották, de azért Ráday Gedeon (a negyedik) meghitt „búvóhelyet” biztosított péceli kastélyában az ifjú párnak. Jókai Mór és Laborfalvi Róza 1848 augusztusában Pécelen, a barokk kastély falai között „élhették meg” szerelmüket. Üldözött szerelem, tönkrement barátság és egy „gáláns” színházigazgató. Valentin napra is egy szösszenet.