„A szabadkőművesek titkos jeleikkel olyan helyeken is befolyásra tesznek szert, ahova másképp be nem juthatnának.” – így figyelmeztette Huszár Károly, későbbi magyar miniszterelnök a Parlamentet 1910 őszén, mire Mártonffy Márton képviselő homlokára csapott és arcát a kezébe temette. Erre viccesen egy másik képviselő megjegyezte: „Mártonffy már jelez!” – persze nagy derültség lett az országgyűlésben. Pedig
„Goromba rab morog.”– több száz ilyen furfangos rákmondatot gyártott a Lápi Pál írói álnév mögé rejtőző amatőr nyelvész. A visszafelé is olvasható mondatok ünnepelt „szakértője” viszont ennél komolyabb dolgokat is tett. Kovács Alajos a két világháború között az ország főstatisztikusaként alapozta meg és védte a zsidótörvényeket. Karrierje elején több éven át élt Pécelen. A statisztikus
„Nem szívesen adok nyilatkozatot, minthogy felesleges várakozásokat nem szeretek kelteni. De azt megerősíthetem, hogy a földművelésügyi miniszter úr megbízott a földreform munkálatainak előkészítésével.” – ilyen szerényen nyilatkozott Dr. Rácz Gyula államtitkár 1919 januárjában a Világ újságírójának. Pedig az idén 100 éve lebonyolított első átfogó földosztás technikai részleteit ő dolgozta ki. Pécelen évtizedeken át nyaralt, később
„…a jó gazda gondosságával műveli kis péceli szőlőjét és gyümölcsös kertjét, hogy tudományos és közéleti elfoglaltsága után ott érezze, mint a magyar föld szerelmese, a legtisztább örömöt és felfrissülést” – 1941-ben köszöntötték ezekkel a szavakkal az akkor 60 éves egykori gazdasági csúcsminisztert kollégái. Dr. Bud János közgazdász leginkább az I. világháború utáni gazdasági konszolidáció levezényléséről