A szabadkőműves nagymester

„A szabadkőművesek titkos jeleikkel olyan helyeken is befolyásra tesznek szert, ahova másképp be nem juthatnának.” – így figyelmeztette Huszár Károly, későbbi magyar miniszterelnök a Parlamentet 1910 őszén, mire Mártonffy Márton képviselő homlokára csapott és arcát a kezébe temette. Erre viccesen egy másik képviselő megjegyezte: „Mártonffy már jelez!” – persze nagy derültség lett az országgyűlésben. Pedig

A filozófus és péceli dinnyéi

A forradalom előtti éveket nyáron át Pesten kívül kertészkedtem… 846, 47. és 48. évben Pécelen termesztettem dohányt s dinnyét… az ellenséges seregek telkemen táboroztak, s kétszer dinnyeföldemet összetaposták.” – így bosszankodott Szontagh Gusztáv, társadalomtudós, nagyhatású filozófus 1849-ben. A péceli nemzetőröket is vezénylő filozófus haláláig Pécelen gazdálkodott és nem volt az a tipikus szobatudós.

A titokzatos gróf

Haj de nagyon sápad az én kis virágom! Majd kipirosodik ugye, ha sokat süti a nap a péceli kertben” – a legenda szerint így bíztatta egyetlen leányát a magyarok gyűlölt ellensége, az október 6-ai kivégzéseket aláíró osztrák táborszernagy. Többek között Móra Ferenc is megírta azt a történetet, amiben Haynau Magyarországon keresett párt a lányának. Ráadásul a kihaltnak hitt Árpád-ház feltételezett leszármazottjának péceli házában tett félreérthetetlen látogatásokat a bresciai hiéna.

Kossuth péceli nyaralója

Az egészségi viszonyok bírtak reá főképen, hogy itt a szomszédban Péczel mellett egy kis birtokot béreljek…” – írja a XIX. század meghatározó politikusa Wesselényinek 1840-ben. A negyedik Ráday Gedeon, péceli főnemes már negyvennyolc előtt „lelkes híve, igaz barátja, energikus támasza” volt a fenti sorok írójának. Rádaynak köszönhetjük, hogy Kossuth Lajosról bátran elmondhatjuk: egy kicsit péceli is volt.