A Városligeti Korcsolyacsarnok mellett belefért az időbe egy péceli uszodát is tervezni

„…úttörőnek tekinthető Pécel községben 1895. évben épült fürdő, mely a Rákos patak vizének fölhasználásával” szolgálja ki a fürödni vágyók igényeit – a Városligeti Korcsolyacsarnokot éppen megtervező, népszerű fővárosi mérnök vezette fel így a péceli uszoda műszaki paramétereit bemutató írását a szakmai közvélemény előtt. Francsek Imre, több ismert fővárosi épület tervezője nyomot hagyott Pécelen is.

A zsebkendő-szavazó

Nem volt jelentékeny politikus, tipikus pártember, de ez nagy érdem volt abban a kormányzati rendszerben, ahol a pártszempont a legmagasabb szempont.” A Pesti Napló publicistája 1917-ben írta mai „hősünkről” a fenti, nem túl hízelgő sorokat. Dániel Gábor neve elsőre nem biztos, hogy sokat mond, de ha azt mondjuk, hogy neki „köszönhetjük” a híres „zsebkendőszavazást” vagy az „obstrukció letörését”, már többeknek előjönnek a történelemórák emlékei. Vonattal járt be Pécelről legjobb barátját, patrónusát, Tisza Istvánt szolgálni.

Korányiak Pécelen

Az öregúr szinte elképzelhetetlen rajongással beszélt az ő péceli villájáról” – emlékezett vissza 1936-ban Az Újság munkatársa egy véletlen találkozásra az elismert orvosprofesszorral. A kedélyesen csevegő idős úr, a Pécel felé haladó vonaton azt is fontosnak tartotta rögzíteni, hogy „sehol a világon nem olyan tündöklő látvány a napfelkelte, mint Pécelen”. Pedig a tuberkulózis ellen küzdő, nemzetközileg elismert báró Korányi Frigyes akkor már sok helyen megfordult a világban.