„…a jó gazda gondosságával műveli kis péceli szőlőjét és gyümölcsös kertjét, hogy tudományos és közéleti elfoglaltsága után ott érezze, mint a magyar föld szerelmese, a legtisztább örömöt és felfrissülést” – 1941-ben köszöntötték ezekkel a szavakkal az akkor 60 éves egykori gazdasági csúcsminisztert kollégái. Dr. Bud János közgazdász leginkább az I. világháború utáni gazdasági konszolidáció levezényléséről
„A Községház előtti Kossuth-tér megtelt remegő és síró sárgacsillagot viselőkkel. A kiadott utasításnak megfelelően az apróbb csomagok összegyűjtésre kerülnek, névsorolvasás, sorakozó. És a csendőrök által kísért szomorú menet elindul a vasútállomásra, hol elnyeli őket a bent álló szerelvény. A veszteglés sok, a jajjok és könyörgő szavak már velőtrázóan fájdalmasak, a vasuti kocsikba zsúfoltak vízért könyörögnek,
Azt már tudjuk, hogy az egykori főpolgármester és neves orvosprofesszor is innen járt be dolgozni a fővárosba, de hogy még mik történhettek az egykori bejárósokkal az átlagos hétköznapokon, azt a Pesti Hírlap és Budapesti Hírlap válogatott korabeli közleményeivel próbálom visszaadni.
A Városligeti Korcsolyacsarnok mellett belefért az időbe egy péceli uszodát is tervezni
„…úttörőnek tekinthető Pécel községben 1895. évben épült fürdő, mely a Rákos patak vizének fölhasználásával” szolgálja ki a fürödni vágyók igényeit – a Városligeti Korcsolyacsarnokot éppen megtervező, népszerű fővárosi mérnök vezette fel így a péceli uszoda műszaki paramétereit bemutató írását a szakmai közvélemény előtt. Francsek Imre, több ismert fővárosi épület tervezője nyomot hagyott Pécelen is.
Read More