A péceli Értéktár Bizottság működése

A települési értéktár működési kereteit jogszabályok rögzítik. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 1. § (1) bekezdés e) pontja szerint a települési értéktár a települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény. A Települési Értéktár Bizottság elsősorban ezen iránymutatások alapján végzi munkáját és rendszerezi a településen fellelhető értékeket.

A Bizottság létrehozásáról 2013-ban döntött a péceli Képviselő-testület, az elnöki feladatok elvégzésére Heltai Miklóst kérték fel, aki azóta is a Bizottság elnöke.

A működési kereteket meghatározó SZMSZ itt olvasható (pdf).

Mi számít értéknek?

Az értéktár kialakításának, bővítésének rendjét A magyar nemzeti értékek és a hungarikumok értéktárba való felvételéről és az értéktár bizottság munkájának szabályozásáról szóló 324/2020. (VII. 1.)  Korm. rendelet szabályozza. A kormányrendelet alapján a nemzeti értékek adatait a települési, tájegységi és megyei értéktárakban, az ágazati értéktárban, a külhoni magyarság értéktárában, a Magyar Értéktárban, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében lehet rögzíteni. Értéknek a jogszabály szerint az tekinthető, amely dolog "tanúskodik egy emberi közösség és az adott terület történelmi kapcsolatáról".

Fontos: Az értéktárban felsorolt épített vagy természeti értékek nem élveznek automatikusan jogszabályi védelmet. A település helyi építési szabályzatáról szóló rendelet (33/2014. önkormányzati rendelet Pécel Város helyi építési szabályzatáról) rögzíti az országos és helyi védelem alatt álló műemlékeket, épített értékeket, régészeti lelőhelyeket és természetvédelmi, tájvédelmi területeit. A Pécelre vonatkozó hatályos jogszabály itt érhető el (pdf). A rendelet 2. és 3. sz. mellékletei tartalmazzák a felsorolást.

Milyen kategóriákba sorolhatók az értékek?

A kormányrendelet az értékeket a következő kategóriákba sorolja:

(1) agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai beleértve az erdészet, halászat, vadászat, az élelmiszerek és állategészségügy területét;

(2) egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai;

(3) épített környezet: a környezettudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja, valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;

(4) ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés - beleértve a kézműipart, kézművességet is - szellemi termékei és tárgyi javai;

(5) kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai;

(6) nemzetiséghez kapcsolódó érték: az adott nemzetiség identitásához kötődő jelen- vagy múltbeli nyelvi, folklór, öntevékeny, illetve hivatásos előadó-művészeti, hitéleti, alkotóművészeti hagyományainak összessége, valamint nemzetiség által épített és tárgyi örökség;

(7) sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység;

(8) természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;

(9) turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai.

Példák az értékekre

A peceliertektar.hu oldalon bemutatott települési értékek részben már iránymutatást adnak arról, hogy mi tekinthető értéknek. A legfőbb szabály, hogy az az érték, amit egy közösség értéknek tart. Ezért is bátorítunk mindenkit, hogy éljen az érték bejelentésének, annak értéktárba való felvételének lehetőségével.

A Nemzeti értékgyűjtés módszertani kézikönyve az alábbi példákat sorolja fel:

- természeti értékek;

- épített értékek;

- helyi étel és italkülönlegességek;

- valamely természetes személy példaértékű életútja;

- egy hosszú ideje megrendezett helyi rendezvénysorozat;

- hagyományőrző közösség évtizedes múltja.

Természetes személy vagy jogi személy az értéktárba nem vehető fel, kivéve az általuk kifejtett tevékenység.

 

  A bizottság tagjai

Heltai Miklós (elnök, 2014. március -)
Almási Zsuzsanna (tag, 2015. szeptember -)
Erdős Szabolcs (tag, 2018. április - )
Ivánkovicsné Polmüller Brigitta (tag, 2014. március -)
Pannonhalmi Zsuzsa (tag, 2014. március -)
Varga Szabolcs (tag, 2018. április -)

  A bizottság korábbi tagjai

Czuk Ferenc (tag, 2014. március - 2015. szeptember)
Juhász József (tag, 2014. március - 2015. szeptember)
Nagy Annamária (elnökhelyettes, 2015. szeptember - 2020. október)