A péceli Értéktár Bizottság működése

A települési értéktár működési kereteit jogszabályok rögzítik. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 1. § (1) bekezdés e) pontja szerint a települési értéktár a települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény. A Települési Értéktár Bizottság elsősorban ezen iránymutatások alapján végzi munkáját és rendszerezi a településen fellelhető értékeket.

A Bizottság létrehozásáról 2013-ban döntött a péceli Képviselő-testület, az elnöki feladatok elvégzésére Czuk Ferencet kérték fel. Czuk Ferenc lemondását követően a Bizottság vezetését 2014 szeptemberében Heltai Miklós vette át.

A működési kereteket meghatározó SZMSZ itt olvasható (pdf).

Mi számít értéknek?

Az értéktár kialakításának, bővítésének rendjét A magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet szabályozza. A kormányrendelet alapján a nemzeti értékek adatait a települési, tájegységi és megyei értéktárakban, az ágazati értéktárban, a külhoni magyarság értéktárában, a Magyar Értéktárban, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében lehet rögzíteni.

Fontos: Az értéktárban felsorolt épített vagy természeti értékek nem élveznek automatikusan jogszabályi védelmet. A település helyi építési szabályzatáról szóló rendelet rögzíti az országos és helyi védelem alatt álló műemlékeket, épített értékeket, régészeti lelőhelyeket és természetvédelmi, tájvédelmi területeit. A Pécelre vonatkozó hatályos jogszabály itt érhető el (pdf). A rendelet 2. és 3. sz. mellékletei tartalmazzák a felsorolást.

A kormányrendelet az értékeket a következő kategóriákba sorolja:

(1) agrár- és élelmiszer-gazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai (beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét), a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták;

(2) egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés, a gyógyászat, a természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai (beleértve a gyógynövényeket, a gyógyhatású készítményeket), a gyógyvíz- és fürdőkultúra;

(3) épített környezet: a környezet tudatos építési munkája eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, mely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; továbbá az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;

(4) ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, a műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás;

(5) kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;

(6) sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;

(7) természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;

(8) turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.

A Kormányrendelet alapján a helyi önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi vagy megyei értéktárba bárki írásban kezdeményezheti. A Pest megyei értéktár honlapja itt érhető el.

 

  A bizottság tagjai

Heltai Miklós (elnök, 2015. szeptember -)
Nagy Annamária (elnökhelyettes, 2015. szeptember -)
Almási Zsuzsanna (tag, 2015. szeptember -)
Erdős Szabolcs (tag, 2018. április - )
Ivánkovicsné Polmüller Brigitta (tag, 2014. március -)
Pannonhalmi Zsuzsa (tag, 2014. március -)
Varga Szabolcs (tag, 2018. április -)

  A bizottság korábbi tagjai

Czuk Ferenc (elnök, 2014. március - 2015. szeptember)
Juhász József (tag, 2014. március - 2015. szeptember)